Na holistartottam, megvan.
A taxiútról még annyit, hogy az előző postban ugye említettem, hogy Hong-Kongban angol módra közlekednek. Nos, kínában viszont ugyanúgy mint Magyarországon, a jobb oldalon. Az utak nagy részén már vagy lekopott vagy (mivel új) nincs is felfestve sávelválasztó, így kb. mindenki random közlekedik. Egész vicces nézni. Ja, és lehet csak én vagyok süket vagy hülye de az összes taxi dudája nagyon halk, kb mintha egy kispárnát raknék elé. Nem tudom, hogy ezért-e de elég sokat dudálnak.
Megérkeztünk a szállóba, ami a Ramada Pearl Hotel volt. Nagynehezen elfoglaltuk a szobát ami egy két helységből (nappali+háló) álló kétágyas szoba volt. Akkortájt olyan este 7 fele járt az idő, lepakoltunk és elmentünk vacsorázni egy japán étterembe az egyik plázába harmadmagunkkal. Az étterem nagyon érdekes volt olyan volt mintha a földön ülnénk, mondjuk valóban ott is ültünk csak az asztal alatt volt hely a lábnak:) A köv kép jól szemlélteti:.jpg)
Furábbnál furább kaják voltak, egyelőre félős voltam és maradtam a csirkénél, de volt nagyon sok olyan fogás a többiek rendelésében ami guszta volt...
Inni sört kértem, hoztak egy helyi világos üveges sört, egész finom volt, viszont hogy az üvegek méretezését honnan veszik azt nem tudom mivel 645 ml-es volt:)
A többiek természetesen végignézték hogy hogyan szerencsétlenkedem az evőpálcikával (a végén beleszúrtam a csirkébe és leettem róla), mire kértek nekem normális európai evőeszközt (mert ugye angolul nem nagyon beszéltek az étteremben). A kaja végülis finom volt, a szójaszósz az valami isteni, ezentúl rá fogok szokni.
A kaja végeztével visszamentünk a hotelbe (olyan fél10 körül), már örültem hogy kockulhatok meg alhatok, de nem, el kell menni felfrissülni. Ám legyen. Amíg Robertnek levágták a haját, kaptam egy fejmasszázst ami kicsit fura volt de azért annyira nem rossz. Ezután sem végeztünk, rábíztam magam, átmentünk a recreation centerbe. Első dologként le kellett vetkőzni. Ezzel még talán nem is lenne baj, ha nem nézne a három segítő fiú meg az összes kínai aki még ott van (megosztok egy titkot az ott szerzett tapasztalataim közül, a kínaiaknak kicsi a pöcsük). Na mindegy, túltettem magam rajta, elmentem zuhanyozni és adtak egy ilyen selyemféle anyagból lévő kétrészes cuccot hogy majd abba kell mászkálni. a felső rész még úgy ahogy ok volt, az alsó részt is felvettem (az annyira nem jött könnyen fel), és elárulok még egy titkot, nem nagy élmény ha a farkam a kötözött sonkára emlékeztet...
Az öltözés után átmentünk egy nagy félkör alakú helységbe, ami tele volt lcd tévével és hatalmas lábtartós fotelekkel, amik törülközővel voltak letakarva. Leültünk néztük a tévét, közben sürögtek forogtak, hogy mit szeretnénk, pedikűr manikűr masszázs, anyámkínja. Miután itt végeztünk, jött amiért jöttünk, masszázs. Külön szoba, masszázságy, csinos kínai rövidszoknyás masszőrnéni aki természetesen nem tudott angolul.. Hát, nem volt rossz (a masszázs!!), de egyetlen egyszer sem értette meg hogy softer please.. Egy durvább szkanderbajnok megirigyelné az erejét.. Mindegy, ezen is túljutottam, zuhany, öltözés (megint a kukucskálófiúkkal), irány a szoba. Fent szerencsére volt internet, kicsit kikockultam magam, és végül véletlenül elaludtam a nappaliban a kanapén.. Nem volt olyan kényelmes, de erőm nem volt megmozdulni onnan este.
Hát ennyi volt az első nap, folyt köv. a második nappal.
